BHAGAVAD-GÍTÁ

A MEGOLDÁSOK KÖNYVE

2019. 11. 21. - 10:00 - 16:00

A Lélek Palotája - Csillaghegy, Lehel u. 15-17.

A KONFERENCIÁRÓL

A több mint tíz éve rendszeresen megrendezett Létkérdés Konferenciák sorában az idei rendezvény célja a teológiai ismeretterjesztés: a nagyközönség megismertetése India egyik legtekintélyesebb szent könyvével, a Bhagavad-gítával és annak aktualitásával.

A nap folyamán az előadásokat a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (www.bhf.hu) oktatói tartják, akik járatosak valamely modern tudományágban, másrészt a Bhagavad-gítának is alapos ismerői. Izgalmas szellemi kaland keretében mutatják be, mi mindent tanít a Bhagavad-gítá saját szakterületükkel, érdeklődési területükkel kapcsolatban.

A konferenciát mindazok figyelmébe ajánljuk, akik betekintést szeretnének nyerni az ősi tudást közvetítő Gítá rejtelmeibe - olyan előadók segítségével, akik nem csak tanulmányozzák, hanem élik is e tanításokat.

Helyszín: A Lélek Palotája - 1039 Budapest, Csillaghegy, Lehel u. 15-17.

Időpont: 2019. 11. 21. (csütörtök) - 10:00 - 16:00

A KONFERENCIA PROGRAMJA

21 2019 november

10 : 00

Megnyitó

10 : 10

Háború és béke vallási szemszögből

A Bhagavad-gítá egy családi háború tetőpontján, egy nagy csata előtt hangzott el. Az előadás bemutatja az elbeszélés előzményeit és körülményeit, majd a következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan reagáljunk az agresszorok támadására? Létezik jogos erőszak vagy mindenkor a békés megoldás a helyes? Megfér-e vallás és erőszak egymás mellett?

Előadó Puskaríní Déví Dászí

10 : 40

Miért van több vallás?

Hogyan kezeli a Bhagavad-gítá a hitek sokszínűségét? Elmondja, hogy időnként isteni küldöttek látogatnak a Földre, sőt néha Isten maga is eljön. E tanítók a helyet, az időt és a körülményeket figyelembe véve emlékeztetik az emberiséget az élet lelki céljára. Az emberek filozófiai meggyőződését és lelki gyakorlatait azonban a kötőerők is befolyásolják.

Előadó Ísvara Krisna Dásza

11 : 10

Karma és lélekvándorlás

Az élőlény az anyagi világban el tud feledkezni eredeti természetéről és az anyaghoz kötődő azonosítása, cselekvései és tudata miatt különféle testeket fogad el a karma törvénye szerint. Ha azonban megérti a valódi helyzetét, azt, hogy örökkévaló lélek, akkor Isten szerető szolgálatát végezve az anyagi teste elhagyásakor lelki testet kaphat.

Előadó Ranginí Déví Dászí

11 : 40

A személyiség anatómiája

A modern pszichológiatudomány nagy iskolái és azok legismertebb képviselő a mai napig nem tudták a személyiségnek mint rendszernek egy egységes modelljét megalkotni. Ezzel szemben a védikus szentírások – ezen belül is például a Bhagavad-gítá – határozott választ ad arra, hogy mi a személyiség alapja, hogy hogyan épül fel és működik az anyagi test, valamint hogy mi a személyiség fejlődésének valódi jelentése.

Előadó Szávitrí Déví Dászí

12 : 10

A guru-tanítvány kapcsolat

A végső valóság megismerése az emberi élet hivatása. A tudás eredeti forrása és tanítója maga Isten, aki a Bhagavad-gítában rámutat arra, hogy még egy nagyon művelt, képzett ember is időnként elbizonytalanodik, hogy mit kellene tennie. Krisna hangsúlyozza, hogy egy képzett lelki tanítómester elengedhetetlen az élet problémáinak megoldásához: fel kell kutatni, tudakozódni kell tőle és szolgálni kell őt. Ha egy önmegvalósított lélek tudásban részesíti az embert, nem esik többé illúzióba, és képes lesz átszelni a szenvedések óceánját.

Előadó Mandzsarí Déví Dászí

Szünet

12 : 40 - 13 : 40

Szünet

13 : 40

Kötelesség: a sikeres társadalom kulcsa

A társadalmat, a varnásramát Isten teremtette és adta meg a törvényeit, így azok minden korban, mindenkire érvényesek. Csak akkor lehet békés és sikeres egy társadalom, ha minden tagja elvégzi a saját helyzetének megfelelő kötelességeit, szolgálatát a többi emberrel szemben, mert csak így van garancia arra, hogy mindenki megkapja azt, amihez joga van, ami őt megilleti. Az élet célja Isten odaadó szolgálata, és ha valaki képes másokat szolgálni, akkor könnyebben tudja Istent is szolgálni.

Előadó Mahárání Déví Dászí

14 : 10

A fenntarthatóság védikus alapelvei

A Bhagavad-gítá szerint az ökológiai válság gyökere az emberek téves én- és világképe, az abból fakadó kizsákmányoló attitűd és tettek. A megoldást pedig ebből következően a helyes én- és világkép, valamint az odaadó attitűd és tettek jelentik. Ebbe az irányba kell lépéseket tennünk az önfenntartást szolgáló anyagi tettek és a lelki gyakorlatok terén egyaránt.

Előadó Száksi-gópála Dásza

14 : 40

A jóga valódi jelentése

A Bhagavad-gítá a jógát ajánlja eszközül az éltünk során felmerülő prolémák megoldásához. A könyv hatszor, hatféleképpen definiálja, mi is az a jóga, s e hat definíciót egymás mellé rakva áll össze a róla alkotott teljes kép. Az előadás azt is bemutatja, hogyan viszonyulnak az egyes jógarendszerek egymáshoz és a Bhagavad-gítából kibontakozó teljes képhez.

Előadó Sjámaszundara Dásza

15 : 10

A bhakti mint az önmegvalósítás eszköze és célja

Mit jelent az, hogy a tiszta odaadó szolgálat a jóga végső formája? Mi az alapja, a hangulata e folyamatnak? Mi a kapcsolata egy bhakti-jóginak Krisnával? A bhakti lényege a teljes önátadás, a menedékvétel és a Krisna iránti teljes bizalom. Ez ugyanakkor a lélek eredeti helyzete is, melyről elfeledkeztünk, s amelyet a bhakti gyakorlásával újra felébreszthetünk.

Előadó Gaura Krisna Dásza

15 : 40

Krisna – a coach – életvezetési tanácsai

Napjainkban általános gyakorlattá vált, hogy az emberek problémáik megoldásához életmód tanácsadók – coachok – segítségét veszik igénybe. A Bhagavad-gítát nem csak az teszi különösképpen, érdekessé, hogy bemutatja, ugyanennek a gyakorlatnak egy ötezer évvel ezelőtti megvalósulását, hanem az is, hogy a benne megfogalmazott tanítások a mai kor embere számára is ugyan olyan relevanciával bírnak.

Előadó Gauraszundara Kripámója Dásza

A KONFERENCIA ELŐADÓI

Gaura Krisna Dásza

(Tóth-Soma László)

vallásbölcselő

Gauraszundara Kripámója Dásza

(Rátkai Gergő)

vaisnava teológus

Ísvara Krisna Dásza

(Tasi István)

kulturális antropológus

Mahárání Déví Dászí

(Banyár Magdolna)

szociológus

Mandzsarí Déví Dászí

(Magyar Márta)

vaisnava teológus

Puskaríní Déví Dászí

(Markwarthné Lengyel Piroska)

történész

Ranginí Déví Dászí

(Képes Andrea)

vaisnava jógamester

Sjámaszundara Dásza

(Bakaja Zoltán)

irodalmár

Száksi-gópála Dásza

(Schnitchen Csaba)

biológus

Szávitrí Déví Dászí

(Halmai Zsuzsa)

pszichológus










REGISZTRÁCIÓ

A REGISZTRÁCIÓ LEZÁRULT










A KONFERENCIA SZERVEZŐJE

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten, majd 2001-ben létre hozta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amelynek vaisnava teológus szakja 2003-ban nyert akkreditációt, és 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként tanítja a hinduizmus vaisnava ágának teológiáját és kultúráját. A főiskolai oktatás 2008-tól a bolognai rendszer szerint, 3 éves BA alapszakon folyik, és a 2009/2010. tanévben kiegészült az Európai Unióban és egész Európában is egyedülállónak számító vaisnava jógamester diplomát adó BA, valamint 2014/2015. tanévben vaisnava teológia MA képzéssel. (www.bhf.hu)

A Főiskola oktatási tevékenysége kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja azt, hogy az MKTHK egyház szerzeteseinek képzése és továbbképzése államilag elismert keretek között folyhasson, másfelől pedig felekezeti hovatartozástól függetlenül lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait.

A teológia nem száraz hittételek tanítását jelenti tehát, hanem az önmegvalósítás módszereinek és gyakorlatának megismertetését. Így az ősi védikus szentírások – például a Bhagavad-gítá, a Srímad-Bhágavatam és a Mahábhárata – mellett a hallgatók megismerik a keleti és nyugati filozófiákat és vallásokat, valamint az ősi indiai, más néven védikus kultúrát és életmódot. A képzésnek négy fő területe van. A kultúra és társadalomismeret magában foglalja a történelem, politika, szociológia, pszichológia, matematika, zene, asztrológia és ájurvéda védikus szentírások alapján történő oktatását. A szanszkrit nyelv elsajátítása az ősi szentírásokban való tájékozódáshoz szükséges. A filozófia segít megérteni az emberi lét alapkérdéseit, valamint eligazodni India sokszínű hitvilágában. A különböző lelki gyakorlatok és a szertartástan során pedig az elméleti tudást gyakorlati megvalósítássá alakíthatják át a hallgatók.

A Főiskola teret ad érdekes diákprogramoknak is. Az egyik ilyen rendszeres rendezvény a Bhakti Klub, ahol időről időre olyan előadók tűnnek föl, akiktől ínyenceknek való témákról lehet hallani: az evolúcióelmélet anomáliáiról és az értelmes tervezettség elméletéről, az indiai népi régészetről, a Mahábhárata és Thomas Mann József és testvérei c. művének összehasonlításáról, indiai úti élményekről és lelki életről utazó prédikátorok tolmácsolásában, és még megannyi másról.

A Főiskola vaisnava teológiával foglalkozó szakkönyvtára, a Bhaktivedanta Könyvtár 1999 óta működik nyilvánosan. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzeteken és oktatási segédanyagokon kívül különböző tanulmányokat és könyveket jelentet meg az ősi indiai hagyományról és életmódról is. A felsőoktatási intézmény tanárai és a világ más országaiban élő vaisnava tudósok tudományos munkájába a TATTVA tudományos folyóirat enged bepillantást. (www.tattva.hu)

A Főiskola tudományos közéletben való részvételét az általa szervezett vitaestek, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések biztosítják. E rendezvények fórumot teremtenek tudósok, teológusok és közéleti személyiségek egy-egy aktuális vallásfilozófiai téma köré szerveződő nyilvános eszmecseréjéhez. A Somogyvámoson lévő Krisna-völgyben 1998 és 2004 között megrendezett háromnapos Nyári Egyetemek „Az ezredvég dilemmái”-val, az „Identitások”-kal, az „Emberi és isteni törvényekkel”, a „Boldogságképekkel” foglalkoztak, valamint a „Mítosz vagy valóság?” és a „Legyőzhető-e az erőszak?” kérdésekre keresték a választ. A több száz fős hallgatóságot vonzó rendezvényeken a természet- és társadalomtudományok neves képviselői, az írott- és elektronikus média szakemberei vitatták meg közösen korunk legfontosabb természeti és társadalmi problémáit. 2005-től a Nyári Egyetem „jogutódja” a Budapesten évente megrendezésre kerülő Létkérdés Konferencia, amely első alkalommal azt a problémát feszegette, hogy „Van-e természetfeletti?”. A II. Létkérdés Konferencia (2006) témája sem volt kevésbé érdekfeszítő: „A SORS: Meddig terjed a szabad akarat?”. A harmadik konferencia (2007) az emberi kapcsolatok sokszínűségét boncolgatta: „EGYÜTT-LÉT: A kapcsolatok természetrajza” címmel. A kiemelkedően sikeres IV. Létkérdés Konferencia (2008) témája az utolsó „sorskérdés”: A HALÁL volt, az ötödik (2009) konferencia pedig időszerűen „Válságaink”-ról szólt. A VI. Létkérdés Konferencia (2010), melynek címe: „Vallás – Háború vagy béke” volt, a vallásokkal kapcsolatba hozható erőszak kérdéskörével, valamint a vallások egymással való viszonyával foglalkozott. Egy éves szünet után 2012-ben az „Egészség pillérei”-vel tért vissza a konferencia. Ebben az évben a szokásos előadások mellett egészségbazár és egészségügyi tanácsadások is helyet kaptak a rendezvény keretei között. A 2013 évben a fő hangsúly az önmegvalósításon volt. A konferencia „A meditáció művészete - Út a tudatos élethez” címet viselte. Témái széles spektrumban mozogtak, melyek között a test az elme, a lélek, a táplálkozás, a jóga, sőt még a zene is helyet kapott. Az eseményt hagyományteremtő módon egy mantrameditációs kírtana-jóga koncert zárta, mely osztatlan sikert aratott. 2014-ben „Dharma - „Mért legyek én tisztességes?" címmel a mai társadalom legélesebb, talán a leginkább húsba-vágó kérdését boncolgatták az előadók, amelyet a konferencia címében szereplő, József Attila Két hexameteréből kölcsönzött verssora is feszeget: megéri-e a mai világban erkölcsösnek lenni és helyesen cselekedni? 2015-ben a környezetvédelemről, fenntarthatóságról, a természet-közeli életmódról szólt a konferencia, amelynek: „Megsebzett Föld - „A gyógyító te magad légy!” címet adták a szervezők. 2016-ban a konferencia az oktatásról szólt, és a „GURUSZEREPBEN – Van tanulás példa nélkül?" címet kapta. 2017-ben a Szegény gazdagok – gazdag szegények? címet viselő konferencián arra a kérdésre kerestek választ az előadók, hogy vajon minden korban és minden társadalomban ugyanazt jelenti-e „szegénynek”, vagy „gazdagnak” lenni? Tavaly pedig Időtlen tanítások címmel a legfontosabb vaisnava szentírásokkal ismerkedhettek meg a konferencia látogatói.

KAPCSOLAT INFORMÁCIÓ

Cím

Lélek Palotája
1039 Budapest, Lehel utca 15-17.