2025. október 9. 09:00-16:10 - Budapesti Haré Krisna Templom és Kulturális Központ
Tradíció – jóga – India
Tudományos eredmények, kutatói élmények – 2025. október 9.
Budapesti Hare Krisna Templom és Kulturális Központ (1039 Budapest, Lehel u. 15-17.)
A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola (BHF) a vaisnava teológia és jóga, valamint a hozzájuk tartozó kultúra és életmód oktatására specializálódott államilag elismert intézmény, amely a megalapozott tudás átadása mellett a jóga életvitelként való megélésére is ösztönzi a hallgatóit. Képzési kínálatában Vaisnava jógamester BA és Vaisnava teológia BA és MA szak szerepel.
Magas szintű oktatás nem lehetséges elmélyült tudományos munka nélkül, ami elsősorban az oktatók aktív kutatómunkájára és a hallgatói tehetséggondozásra épül. A BHF oktatói a Vaisnava Teológia és az Elméleti és Alkalmazott Jógatudományi Tanszék keretében végeznek mélyreható vizsgálatokat, amelyek eredményei szervesen beépülnek a tantervbe. Ezáltal a diákok a legfrissebb tudományos eredményekből tanulhatnak.
Az oktatók kutatási területei sokszínűek, és kiterjednek többek között a vaisnavizmus története, a vallásszociológia, az ökoteológia, a régészet, valamint a jógatudomány legkülönfélébb témaköreire.
Az oktatók tanulmányutak és zarándoklatok keretében egyaránt rendszeresen utaznak Indiába. Az ott szerzett tapasztalatok gazdagítják mind tudományos, mind oktatói munkájukat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy személyes szemlélettel kiegészítve a tananyagot élményszerűen tudják közvetíteni a hallgatók számára az indiai kultúra, vallásfilozófia és jógahagyományok sokszínűségét.
Külön kiemelendő, hogy a BHF vezető jógaoktatói gyakran szerveznek tanulmányutakat a Himalája vidékére, ahol a helyi szerzetesek és jógík társaságában gazdagítják tovább saját ismereteiket és gyakorlataikat, valamint a Vrindávana-Gangótrí Jógarendszer tudástárát.
Jelen konferencia keretében a Főiskolán zajló széleskörű kutatások legfrissebb eredményeit mutatják be az oktatók, három szekcióban. Az elsőben a vaisnavizmus kutatásba, a másodikban a jógaoktatás BHF-en működő műhelyébe, a harmadikban pedig az indiai terepen szerzett változatos tapasztalatokba nyerhet bepillantást a konferencia közönsége. Magyar Márta Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Közösségének alapítója 1965–1977 közötti missziós stratégiáját elemzi, kiemelve az intézményesítés, a személyes jelenlét, a templomalapítás és a szentírási kánon megalkotásának jelentőségét. Tasi István a védikus írások ember és természet kapcsolatáról szóló tanításait, valamint a környezetvédelem szempontjából is hasznos vallásgyakorlatokat vizsgálja. Banyár Magdolna a 2023-ban végzett szociológiai kutatása eredményeit ismerteti, amely a Magyaroszágon élő Krisna-hívők társadalmi és vallásgyakorlati jellemzőit tárta fel. Képes Andrea a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola BA szintű képzését és a Vrindávana-Gangótrí Jógarendszert mutatja be, amely a hagyományos elveket modern oktatási módszerekkel ötvözi. Tóth-Soma László a 2026-ra tervezett „Vaisnava Jógatanulmányok MA” szak kurrikulumát és országos jelentőségét ismerteti. Medvegy Gergely élménybeszámolója a VVrindávana-Gangótrí Jógarendszer alapítóinak himalájai zarándoklatát, a szent helyek és tanítványi láncolatok jelentőségét, valamint a tradicionális jóga elemeinek alkalmazását tárja fel. Rátkai Gergő előadása a vallási elköteleződés és a tudományos reflexió kettős szerepének tudatos módszertanná alakítását vizsgálja. Jeney Rita India korai civilizációjának régészeti kutatásáról tart egy áttekintő beszámolót, amelyet a Pune-i Deccan College-dzsal együttműködésben az elmúlt két évtizedben rendszeres terepmunka során végzett.
A BHF két vendégoktatója szintén bemutatja tudományos eredményeit, angol nyelven, magyar fordítással. Janne Kontala előadásában három empirikus esettanulmányon keresztül közelíti meg a modern jóga világnézeteit, rámutatva, hogy azok több, egymással összeegyeztethetetlen irányt is magukba foglalnak. Amrita Sarkar régész India északkeleti részén végzett terepkutatásairól számol be, amelyek különösen hangsúlyozzák az újkőkori és megalitikus helyszíneket, a nők szerepét és az őslakosok tudásának a tiszteletét.
Reméljük, hogy konferenciánk minden érdeklődő számára tartogat intellektuális csemegét!
Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1965–1977 közötti missziós stratégiája négy kulcstéma mentén tárul fel: intézményesítés, világkörüli utazás, templomalapítás és kánonépítés. Magyar Márta előadása bemutatja, miként formálták kontextusérzékeny döntései a gauḍīya-vaiṣṇava hagyomány modern, globális arculatát.
Tasi István azt vizsgálja, hogy a vaiṣṇavák által tanulmányozott védikus írások mit tanítanak az ember és a természet viszonyáról. Milyen filozófiai üzeneteket hordoznak e szent könyvek, és milyen vallásgyakorlatokat ajánlanak, amelyek a környezet védelme szempontjából is hasznosak?
Banyár Magdolna 2023-ban szociológiai vizsgálatot végzett az MKTHK-hoz tartozó Kṛṣṇa-hívők körében, melynek célja az értékrendjük megismerése volt. A hosszú kérdőív első része a hívők társadalmi és vallásgyakorlati jellemzőit vizsgálta. Banyár Magdolna előadása bemutatja a kutatási koncepciót, az adatfelvételt és a fő eredményeket.
(Kortárs jóga – világi, vallási vagy spirituális? Empirikus kutatások eredményei Svédországból, Finnországból és Indiából)
In the absence of an established theory on worldviews of modern yoga, I present thre empirical case studies in Finland, Sweden and India. The findings suggest contemporary yoga, despite some common ground, incorporates a number of mutually exclusive worldviews.
(Előadásában Janne Kontala kifejti, hogy mivel a modern jóga világnézeteire még nem létezik egységes elmélet, három empirikus esettanulmányon keresztül közelíti meg azt. Kutatási eredményei azt mutatják, hogy a kortárs jóga – bizonyos közös alapok ellenére – több, egymással összeegyeztethetetlen világnézetet is magában foglal.)
Képes Andrea előadása ismerteti a BHF-nek a jóga elméletét és gyakorlatát vaiṣṇava vallásfilozófiai keretbe illesztő BA képzését. Bemutatásra kerül a Vrindávan–Gangótri Jógarendszer is, amely ötvözi a hagyományos elveket a modern oktatási módszerekkel, hidat képezve a mai jógás közösség és a vaiṣṇava hagyomány között.
Képes élménybeszámolóval egybekötött előadásban Medvegy Gergely bemutatja a Vrindávan-Gangótri Jógarendszer alapítóinak utazását a Himalája szent helyein, valamint kapcsolatukat az ott élő vaiṣṇava jógikkal. Kitér a szent helyek és a tanítványi láncolatok jelentőségére, továbbá a tradicionális jógának a Vrindávan-Gangótri Jógarendszerben alkalmazott elemeire is.
A vallási elköteleződés és a tudományos reflexió egyidejű jelenléte sajátos helyzetet teremt a kutató számára. Rátkai Gergő előadásának az a fő kérdése, hogyan válhat a szerepek közötti mozgás tudatos módszertanná – és miként formálhatja ez a határhelyzet a megszerzett tudás természetét.
Jeney Rita már egyetemistaként részt vett indiai ásatásokon. A Főiskola oktatójaként is India korai civilizációjának történetét kutatja. Előadásában a Pune-i Deccan College-dzsal végzett, két évtizedes régészeti kutatómunkájáról ad áttekintést.
(Északkelet-India őskori tájai Mizoram példáján keresztül: betekintés egy régészeti terepmunkába)
Amrita Sarkar, archaeologist (Deccan College, India), is an Erasmus visiting professor at Bhaktivedanta College. She presents findings from her field research in Mizoram, a northeastern state of India. Her work investigates the region’s Neolithic and megalithic findings, examining women’s roles and local beliefs, and emphasizes indigenous knowledge and community collaboration.
(Amrita Sarkar, régész a Deccan College adjunktusa Indiából, az Erasmus-program keretében oktat a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. Előadásában India egy északkeleti államában végzett terepkutatásairól számol be, ahol a térség újkőkori és megalitikus helyszíneit vizsgálja, a nők szerepét és a helyi hiedelmeket feltérképezve. Kutatása során nagy hangsúlyt fektet az őslakos tudás tiszteletére és a közösségekkel való szoros együttműködésre.)
Magyar Márta vaisnava teológiából (BA) és vallástudományból (MA) szerzett diplomát, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, disszertációnák témája a Gaudíja-vaisnavizmus modern kori története. Kutatási területe a bhakti-iskola, annak hagyományai és szentírásai. Szanszkrit tanulmányai mélyítették szövegértését, és az összetett filozófiai és teológiai tanítások értelmezését. Többször járt Indiában, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett a Gaudíja-vaisnavizmus kulturális és vallási örökségéről. 2010 óta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója.
Magyar Márta vaisnava teológiából (BA) és vallástudományból (MA) szerzett diplomát, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, disszertációnák témája a Gaudíja-vaisnavizmus modern kori története. Kutatási területe a bhakti-iskola, annak hagyományai és szentírásai. Szanszkrit tanulmányai mélyítették szövegértését, és az összetett filozófiai és teológiai tanítások értelmezését. Többször járt Indiában, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett a Gaudíja-vaisnavizmus kulturális és vallási örökségéről. 2010 óta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója.
Kulturális antropológus diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte 1997-ben. Vaisnava teológusként 2005-ben végzett a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. Doktori disszertációját tudománytörténeti témában védte meg 2016-ban az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában.
Kulturális antropológus diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte 1997-ben. Vaisnava teológusként 2005-ben végzett a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán. Doktori disszertációját tudománytörténeti témában védte meg 2016-ban az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában.
Közgazdász diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1986), szociológus diplomáját pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1993) kapta. PhD fokozatát az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában szerezte társadalomtörténeti témában (2012).
Közgazdász diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1986), szociológus diplomáját pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1993) kapta. PhD fokozatát az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában szerezte társadalomtörténeti témában (2012).
2011 óta dolgozik projektkutatóként az Åbo Akademi Egyetemen (Turku, Finnország). Szakterülete a szekularizáció, a világnézet-elmélet és a jógatudomány. Kutatásai egyaránt irányulnak a kortárs és a premodern jógára, emellett felügyel egy jógatudományi kiegészítő szakot is Finnországban. Finnországi, svédországi és indiai empirikus adatokon alapuló jelenlegi kutatása a modern jóga irányzatainak világnézeti hátteréről, értékeiről és a hozzájuk kapcsolódó vallásosságról szól. Ezenkívül jógaoktató képzési programokat tervez és felügyel, valamint három könyvet is írt a kortárs jógáról.
2011 óta dolgozik projektkutatóként az Åbo Akademi Egyetemen (Turku, Finnország). Szakterülete a szekularizáció, a világnézet-elmélet és a jógatudomány. Kutatásai egyaránt irányulnak a kortárs és a premodern jógára, emellett felügyel egy jógatudományi kiegészítő szakot is Finnországban. Finnországi, svédországi és indiai empirikus adatokon alapuló jelenlegi kutatása a modern jóga irányzatainak világnézeti hátteréről, értékeiről és a hozzájuk kapcsolódó vallásosságról szól. Ezenkívül jógaoktató képzési programokat tervez és felügyel, valamint három könyvet is írt a kortárs jógáról.
Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 2002-ben. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán vaisnava jógamesterként 2013-ban, mesterszakon vaisnava teológusként 2019-ben végzett. Jelenleg PhD-tanulmányait az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában folytatja.
Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 2002-ben. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán vaisnava jógamesterként 2013-ban, mesterszakon vaisnava teológusként 2019-ben végzett. Jelenleg PhD-tanulmányait az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában folytatja.
1991-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem biológia-kémia szakán. 1998-tól a kalkuttai Rabindra Bharati Egyetemen hindu vallásfilozófiát és védikus pszichológiát tanult, ott kapta PhD-fokozatát 2003-ban, vallásfilozófia tudományterületen.
1991-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem biológia-kémia szakán. 1998-tól a kalkuttai Rabindra Bharati Egyetemen hindu vallásfilozófiát és védikus pszichológiát tanult, ott kapta PhD-fokozatát 2003-ban, vallásfilozófia tudományterületen.
2002 óta jógázik, 2006 óta oktatja azt, így a jóga nem csak a hivatása, hanem az életmódja is. A jóga minden elemével foglalkozik: ászanák, pránájáma, relaxáció, meditáció, filozófia, ájurvéda és táplálkozás. A SelfnessYOGA Akadémia alapítója és vezető jógaoktatója; a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógatanára; a Vrindávan-Gangótri Jógarendszer egyik alapítója és a VGJ Alapítvány elnöke. Küldetésének azt tekinti, hogy a saját élete mellett mások életét is jobbá tudja tenni, hiszen a testi egészség, a mentális béke és az isteni szeretet mindenkit megillet. A hagyományos jógaórák mellet a közösségi oldalakon is jelen van videókkal, képekkel és cikkekkel.
2002 óta jógázik, 2006 óta oktatja azt, így a jóga nem csak a hivatása, hanem az életmódja is. A jóga minden elemével foglalkozik: ászanák, pránájáma, relaxáció, meditáció, filozófia, ájurvéda és táplálkozás. A SelfnessYOGA Akadémia alapítója és vezető jógaoktatója; a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jógatanára; a Vrindávan-Gangótri Jógarendszer egyik alapítója és a VGJ Alapítvány elnöke. Küldetésének azt tekinti, hogy a saját élete mellett mások életét is jobbá tudja tenni, hiszen a testi egészség, a mentális béke és az isteni szeretet mindenkit megillet. A hagyományos jógaórák mellet a közösségi oldalakon is jelen van videókkal, képekkel és cikkekkel.
Vaisnava teológia BA (2011) és MA (2016) diplomáit a BHF-en szerezte. PhD tanulmányait az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában folytatta, doktori címét 2021-ben szerezte meg. Kutatási témája India kulturális öröksége. Az ISKCON Ministry of Education – Board of Examinations tagja.
Vaisnava teológia BA (2011) és MA (2016) diplomáit a BHF-en szerezte. PhD tanulmányait az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában folytatta, doktori címét 2021-ben szerezte meg. Kutatási témája India kulturális öröksége. Az ISKCON Ministry of Education – Board of Examinations tagja.
Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2006-ban régész, 2007-ben pedig indológus diplomát szerzett. Doktori fokozatát az az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában szerezte 2019-ben, együttműködésben a Pune-i Deccan College Post-Graduate and Research Institute-tel (Mahárástra, India).
Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2006-ban régész, 2007-ben pedig indológus diplomát szerzett. Doktori fokozatát az az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Doktori Programjában szerezte 2019-ben, együttműködésben a Pune-i Deccan College Post-Graduate and Research Institute-tel (Mahárástra, India).
Dr. Amrita Sarkar régész, az indiai Deccan College Postgraduate and Research Institute adjunktusa, ahol 2008 óta tanít és kutat. PhD-fokozatát az indiai őskori közösségek kulturális fejlődésének vizsgálatából szerezte. Számos nagy ásatáson és terepkutatáson vett részt szerte Indiában, széleskörű terepi tapasztalattal rendelkezik. Munkáit vezető hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálták, és az Ancient Asia című folyóirat társszerkesztőjeként is dolgozik. Kutatásai Dél-Ázsia régészetén belül az őskori társadalmakra irányulnak, azok anyagi kultúrájára, és az emberi történelem megértésében betöltött szerepükre.
Dr. Amrita Sarkar régész, az indiai Deccan College Postgraduate and Research Institute adjunktusa, ahol 2008 óta tanít és kutat. PhD-fokozatát az indiai őskori közösségek kulturális fejlődésének vizsgálatából szerezte. Számos nagy ásatáson és terepkutatáson vett részt szerte Indiában, széleskörű terepi tapasztalattal rendelkezik. Munkáit vezető hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálták, és az Ancient Asia című folyóirat társszerkesztőjeként is dolgozik. Kutatásai Dél-Ázsia régészetén belül az őskori társadalmakra irányulnak, azok anyagi kultúrájára, és az emberi történelem megértésében betöltött szerepükre.
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten, majd 2001-ben létre hozta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amelynek vaisnava teológus szakja 2003-ban nyert akkreditációt, és 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként tanítja a hinduizmus vaisnava ágának teológiáját és kultúráját. A főiskolai oktatás 2008-tól a bolognai rendszer szerint, 3 éves BA alapszakon folyik, és a 2009/2010. tanévben kiegészült az Európai Unióban és egész Európában is egyedülállónak számító vaisnava jógamester diplomát adó BA, valamint 2014/2015. tanévben vaisnava teológia MA képzéssel. (www.bhf.hu)
A Főiskola oktatási tevékenysége kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja azt, hogy az MKTHK egyház szerzeteseinek képzése és továbbképzése államilag elismert keretek között folyhasson, másfelől pedig felekezeti hovatartozástól függetlenül lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait.
A Főiskola teret ad érdekes diákprogramoknak is. Az egyik ilyen rendszeres rendezvény a Bhakti Klub, ahol időről időre olyan előadók tűnnek föl, akiktől ínyenceknek való témákról lehet hallani: az evolúcióelmélet anomáliáiról és az értelmes tervezettség elméletéről, az indiai népi régészetről, a Mahábhárata és Thomas Mann József és testvérei c. művének összehasonlításáról, indiai úti élményekről és lelki életről utazó prédikátorok tolmácsolásában, és még megannyi másról.
A teológia nem száraz hittételek tanítását jelenti tehát, hanem az önmegvalósítás módszereinek és gyakorlatának megismertetését. Így az ősi védikus szentírások – például a Bhagavad-gítá, a Srímad-Bhágavatam és a Mahábhárata – mellett a hallgatók megismerik a keleti és nyugati filozófiákat és vallásokat, valamint az ősi indiai, más néven védikus kultúrát és életmódot. A képzésnek négy fő területe van. A kultúra és társadalomismeret magában foglalja a történelem, politika, szociológia, pszichológia, matematika, zene, asztrológia és ájurvéda védikus szentírások alapján történő oktatását. A szanszkrit nyelv elsajátítása az ősi szentírásokban való tájékozódáshoz szükséges. A filozófia segít megérteni az emberi lét alapkérdéseit, valamint eligazodni India sokszínű hitvilágában. A különböző lelki gyakorlatok és a szertartástan során pedig az elméleti tudást gyakorlati megvalósítássá alakíthatják át a hallgatók.
A Főiskola vaisnava teológiával foglalkozó szakkönyvtára, a Bhaktivedanta Könyvtár 1999 óta működik nyilvánosan. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzeteken és oktatási segédanyagokon kívül különböző tanulmányokat és könyveket jelentet meg az ősi indiai hagyományról és életmódról is. A felsőoktatási intézmény tanárai és a világ más országaiban élő vaisnava tudósok tudományos munkájába a TATTVA tudományos folyóirat enged bepillantást. (www.tattva.hu)
A Főiskola tudományos közéletben való részvételét az általa szervezett vitaestek, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések biztosítják. E rendezvények fórumot teremtenek tudósok, teológusok és közéleti személyiségek egy-egy aktuális vallásfilozófiai téma köré szerveződő nyilvános eszmecseréjéhez.
A Somogyvámoson lévő Krisna-völgyben 1998 és 2004 között megrendezett háromnapos Nyári Egyetemek „Az ezredvég dilemmái”-val, az „Identitások”-kal, az „Emberi és isteni törvényekkel”, a „Boldogságképekkel” foglalkoztak, valamint a „Mítosz vagy valóság?” és a „Legyőzhető-e az erőszak?” kérdésekre keresték a választ. A több száz fős hallgatóságot vonzó rendezvényeken a természet- és társadalomtudományok neves képviselői, az írott- és elektronikus média szakemberei vitatták meg közösen korunk legfontosabb természeti és társadalmi problémáit. 2005-től a Nyári Egyetem „jogutódja” a Budapesten évente megrendezésre kerülő Létkérdés Konferencia, amely első alkalommal azt a problémát feszegette, hogy „Van-e természetfeletti?”. A II. Létkérdés Konferencia (2006) témája sem volt kevésbé érdekfeszítő: „A SORS: Meddig terjed a szabad akarat?”. A harmadik konferencia (2007) az emberi kapcsolatok sokszínűségét boncolgatta: „EGYÜTT-LÉT: A kapcsolatok természetrajza” címmel.
A kiemelkedően sikeres IV. Létkérdés Konferencia (2008) témája az utolsó „sorskérdés”: A HALÁL volt, az ötödik (2009) konferencia pedig időszerűen „Válságaink”-ról szólt. A VI. Létkérdés Konferencia (2010), melynek címe: „Vallás – Háború vagy béke” volt, a vallásokkal kapcsolatba hozható erőszak kérdéskörével, valamint a vallások egymással való viszonyával foglalkozott. Egy éves szünet után 2012-ben az „Egészség pillérei”-vel tért vissza a konferencia. Ebben az évben a szokásos előadások mellett egészségbazár és egészségügyi tanácsadások is helyet kaptak a rendezvény keretei között. A 2013 évben a fő hangsúly az önmegvalósításon volt. A konferencia „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címet viselte. Témái széles spektrumban mozogtak, melyek között a test az elme, a lélek, a táplálkozás, a jóga, sőt még a zene is helyet kapott. Az eseményt hagyományteremtő módon egy mantrameditációs kírtana-jóga koncert zárta, mely osztatlan sikert aratott. 2014-ben „Dharma – „Mért legyek én tisztességes?” címmel a mai társadalom legélesebb, talán a leginkább húsba-vágó kérdését boncolgatták az előadók, amelyet a konferencia címében szereplő, József Attila Két hexameteréből kölcsönzött verssora is feszeget: megéri-e a mai világban erkölcsösnek lenni és helyesen cselekedni? 2015-ben a környezetvédelemről, fenntarthatóságról, a természet-közeli életmódról szólt a konferencia, amelynek: „Megsebzett Föld – „A gyógyító te magad légy!” címet adták a szervezők. 2016-ban a konferencia az oktatásról szólt, és a „GURUSZEREPBEN – Van tanulás példa nélkül?” címet kapta. A tavalyi évben pedig a Szegény gazdagok – gazdag szegények? címet viselő konferencián arra a kérdésre kerestek választ az előadók, hogy vajon minden korban és minden társadalomban ugyanazt jelenti-e „szegénynek”, vagy „gazdagnak” lenni? A XIII. Létkérdés Konferencia a védikus szentírásokat tárgyalta a gudíja vaisnava hagyomány fényében, a 2019-ben pedig a Bhagavad-gítát vizsgálták különböző szempontokból az előadók. 2021-ben a XV. Létkérdés Konferencia a „Bhagavad-gítá – A megoldások könyve” címet viselte, ahol az előadók a szentírás gyakorlati alkalmazhatóságát elemezték. A következő évben, 2022-ben, a „A tisztelet a jók jutalma?” kérdés köré szerveződött a konferencia, míg 2023-ban a „Védikus világkép” volt a központi téma, amely a védikus tudás univerzumértelmezését állította fókuszba.