Idén ünnepeljük Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura születésének 150. évfordulóját, akit az UNESCO a történelem kiemelkedő alakjaként ismert el. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola által emlékére szervezett konferencia a Thákura jelentős öröksége előtt tiszteleg.
Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura 1874-ben született Orisszában, vaisnava családban, ahol a bhakti-jóga szellemében nevelkedett. Nyugati és hagyományos indiai oktatásban is részesült, és a gyarmati Kalkuttában hamarosan elismert vezető értelmiségivé vált. Életcéljául a Csaitanja-hagyomány széleskörű újjáélesztését és megőrzését tűzte ki. Megalapította a Gaudiya Math intézményét, amely hatvannégy indiai és három nemzetközi központjával a bhakti-hagyomány tanításait terjesztette könyveken, folyóiratokon és közösségi programokon keresztül. Cölibátusban élő szentként nem vetette meg az anyagi világot, hanem eszközként kezelte, a kor legújabb technológiai és kommunikációs vívmányait is alkalmazva, miközben gondosan megőrizte a szentírások teológiai alapjait. E rugalmas megközelítés elősegítette a Gaudiya Math fejlődését és tanításainak széles körű elterjedését. A mozgalom nemzetközi hatása Bhaktisziddhánta Szaraszvatí tanítványa, A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda révén valósult meg, aki megalapította a Krisna-tudat Nemzetközi Közösségét (ISKCON).
Az egész napos rendezvény 2024. november 29-én lesz a Budapesti Hare Krisna Templom és Kulturális Központban (1039 Budapest, Lehel u. 15-17.). Az előadások során Bhaktisziddhánta Szaraszvatí életművének különféle aspektusai tárulnak fel: társadalmi háttere, intézményeinek kiépítése, szisztematikus oktatási rendszere, valamint az egyetemes védikus tudás megőrzésének és aktualizálásának általa használt módszerei.
A konferencia kiemelt előadója Dr. Ferdinando Sardella, a védikus hagyomány és Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákura életének nemzetközileg elismert kutatója, aki mélyreható előadásával nyitja meg az eseményt. A további előadásokat a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatói tartják, akik Bhaktisziddhánta Szaraszvatí életének és munkásságának hazai szakértői és aktív kutatói.
Ferdinando Sardella svéd származású kutató, aki doktori disszertációját a Gothenburgi Egyetemen Bhaktisziddhánta Szaraszvatí életéről és tevékenységéről írta, majd posztdoktori kutatásait az Uppsalai Egyetemen végezte. Jelenleg a Stockholmi Egyetem docense, és az Oxfordi Hindu Tanulmányok Központjának kutatója, ahol a modern kori bengáli vaisnavizmusról szóló kutatási projektet vezeti. Kutatási területei közé tartozik a hinduizmus, dél-ázsiai tanulmányok, bengáli tanulmányok, jóga, új vallási mozgalmak, valamint a vallásszociológia és vallástörténet. Széleskörű terepmunkát végzett Indiában, különösen a vaisnava hagyományok területén.
Ferdinando Sardella svéd származású kutató, aki doktori disszertációját a Gothenburgi Egyetemen Bhaktisziddhánta Szaraszvatí életéről és tevékenységéről írta, majd posztdoktori kutatásait az Uppsalai Egyetemen végezte. Jelenleg a Stockholmi Egyetem docense, és az Oxfordi Hindu Tanulmányok Központjának kutatója, ahol a modern kori bengáli vaisnavizmusról szóló kutatási projektet vezeti. Kutatási területei közé tartozik a hinduizmus, dél-ázsiai tanulmányok, bengáli tanulmányok, jóga, új vallási mozgalmak, valamint a vallásszociológia és vallástörténet. Széleskörű terepmunkát végzett Indiában, különösen a vaisnava hagyományok területén.
Bakaja Zoltán zenei tanulmányait klasszikus brácsán szerezte meg (MA), emellett vaisnava teológiából (BA), Vaisnava Jógamesterként (BA), és Waldorf-tanárként (PgD) is diplomázott. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, kutatási területe a Bhagavad-gítá magyar fordításainak vizsgálata. A mesterképzése után szerzetesi életmódot folytatott, majd a tanításnak szentelte magát, és széleskörű tapasztalatokat szerzett az általános, közép- és felsőoktatásban. Pályája elején főként zeneoktatással foglalkozott, hangszeres és kamarazenei órákat tartott. 2014 óta pedig a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán vaisnava szentírásokat, filozófiát és zenét oktat.
Bakaja Zoltán zenei tanulmányait klasszikus brácsán szerezte meg (MA), emellett vaisnava teológiából (BA), Vaisnava Jógamesterként (BA), és Waldorf-tanárként (PgD) is diplomázott. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, kutatási területe a Bhagavad-gítá magyar fordításainak vizsgálata. A mesterképzése után szerzetesi életmódot folytatott, majd a tanításnak szentelte magát, és széleskörű tapasztalatokat szerzett az általános, közép- és felsőoktatásban. Pályája elején főként zeneoktatással foglalkozott, hangszeres és kamarazenei órákat tartott. 2014 óta pedig a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán vaisnava szentírásokat, filozófiát és zenét oktat.
Magyar Márta vaisnava teológiából (BA) és vallástudományból (MA) szerzett diplomát, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, disszertációnák témája a Gaudíja-vaisnavizmus modern kori története. Kutatási területe a bhakti-iskola, annak hagyományai és szentírásai. Szanszkrit tanulmányai mélyítették szövegértését, és az összetett filozófiai és teológiai tanítások értelmezését. Többször járt Indiában, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett a Gaudíja-vaisnavizmus kulturális és vallási örökségéről. 2010 óta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója.
Magyar Márta vaisnava teológiából (BA) és vallástudományból (MA) szerzett diplomát, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorjelöltje, disszertációnák témája a Gaudíja-vaisnavizmus modern kori története. Kutatási területe a bhakti-iskola, annak hagyományai és szentírásai. Szanszkrit tanulmányai mélyítették szövegértését, és az összetett filozófiai és teológiai tanítások értelmezését. Többször járt Indiában, ahol jelentős tapasztalatokat szerzett a Gaudíja-vaisnavizmus kulturális és vallási örökségéről. 2010 óta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola oktatója.
Angyalosi Boglárka a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava teológia BA szakán végzett, jelenleg a Főiskola mesterszakos hallgatója. Demonstrátorként segíti az oktatók munkáját, különösen a Bhagavad-gītā tanulmányok területén, ahol a szentírás mélyebb megértéséhez nyújt segítséget a hallgatóknak. Emellett kīrtana órákat is tart, elősegítve a hagyományos vaisnava zenei gyakorlatok elsajátítását. Kutatási területe a Bhagavad-gítá kommentárirodalmának elemző vizsgálata, különös tekintettel annak filozófiai és teológiai tanításaira.
Angyalosi Boglárka a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vaisnava teológia BA szakán végzett, jelenleg a Főiskola mesterszakos hallgatója. Demonstrátorként segíti az oktatók munkáját, különösen a Bhagavad-gītā tanulmányok területén, ahol a szentírás mélyebb megértéséhez nyújt segítséget a hallgatóknak. Emellett kīrtana órákat is tart, elősegítve a hagyományos vaisnava zenei gyakorlatok elsajátítását. Kutatási területe a Bhagavad-gítá kommentárirodalmának elemző vizsgálata, különös tekintettel annak filozófiai és teológiai tanításaira.
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten, majd 2001-ben létre hozta a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amelynek vaisnava teológus szakja 2003-ban nyert akkreditációt, és 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként tanítja a hinduizmus vaisnava ágának teológiáját és kultúráját. A főiskolai oktatás 2008-tól a bolognai rendszer szerint, 3 éves BA alapszakon folyik, és a 2009/2010. tanévben kiegészült az Európai Unióban és egész Európában is egyedülállónak számító vaisnava jógamester diplomát adó BA, valamint 2014/2015. tanévben vaisnava teológia MA képzéssel. (www.bhf.hu)
A Főiskola oktatási tevékenysége kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja azt, hogy az MKTHK egyház szerzeteseinek képzése és továbbképzése államilag elismert keretek között folyhasson, másfelől pedig felekezeti hovatartozástól függetlenül lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait.
A Főiskola teret ad érdekes diákprogramoknak is. Az egyik ilyen rendszeres rendezvény a Bhakti Klub, ahol időről időre olyan előadók tűnnek föl, akiktől ínyenceknek való témákról lehet hallani: az evolúcióelmélet anomáliáiról és az értelmes tervezettség elméletéről, az indiai népi régészetről, a Mahábhárata és Thomas Mann József és testvérei c. művének összehasonlításáról, indiai úti élményekről és lelki életről utazó prédikátorok tolmácsolásában, és még megannyi másról.
A teológia nem száraz hittételek tanítását jelenti tehát, hanem az önmegvalósítás módszereinek és gyakorlatának megismertetését. Így az ősi védikus szentírások – például a Bhagavad-gítá, a Srímad-Bhágavatam és a Mahábhárata – mellett a hallgatók megismerik a keleti és nyugati filozófiákat és vallásokat, valamint az ősi indiai, más néven védikus kultúrát és életmódot. A képzésnek négy fő területe van. A kultúra és társadalomismeret magában foglalja a történelem, politika, szociológia, pszichológia, matematika, zene, asztrológia és ájurvéda védikus szentírások alapján történő oktatását. A szanszkrit nyelv elsajátítása az ősi szentírásokban való tájékozódáshoz szükséges. A filozófia segít megérteni az emberi lét alapkérdéseit, valamint eligazodni India sokszínű hitvilágában. A különböző lelki gyakorlatok és a szertartástan során pedig az elméleti tudást gyakorlati megvalósítássá alakíthatják át a hallgatók.
A Főiskola vaisnava teológiával foglalkozó szakkönyvtára, a Bhaktivedanta Könyvtár 1999 óta működik nyilvánosan. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzeteken és oktatási segédanyagokon kívül különböző tanulmányokat és könyveket jelentet meg az ősi indiai hagyományról és életmódról is. A felsőoktatási intézmény tanárai és a világ más országaiban élő vaisnava tudósok tudományos munkájába a TATTVA tudományos folyóirat enged bepillantást. (www.tattva.hu)
A Főiskola tudományos közéletben való részvételét az általa szervezett vitaestek, konferenciák és kerekasztal-beszélgetések biztosítják. E rendezvények fórumot teremtenek tudósok, teológusok és közéleti személyiségek egy-egy aktuális vallásfilozófiai téma köré szerveződő nyilvános eszmecseréjéhez.
A Somogyvámoson lévő Krisna-völgyben 1998 és 2004 között megrendezett háromnapos Nyári Egyetemek „Az ezredvég dilemmái”-val, az „Identitások”-kal, az „Emberi és isteni törvényekkel”, a „Boldogságképekkel” foglalkoztak, valamint a „Mítosz vagy valóság?” és a „Legyőzhető-e az erőszak?” kérdésekre keresték a választ. A több száz fős hallgatóságot vonzó rendezvényeken a természet- és társadalomtudományok neves képviselői, az írott- és elektronikus média szakemberei vitatták meg közösen korunk legfontosabb természeti és társadalmi problémáit. 2005-től a Nyári Egyetem „jogutódja” a Budapesten évente megrendezésre kerülő Létkérdés Konferencia, amely első alkalommal azt a problémát feszegette, hogy „Van-e természetfeletti?”. A II. Létkérdés Konferencia (2006) témája sem volt kevésbé érdekfeszítő: „A SORS: Meddig terjed a szabad akarat?”. A harmadik konferencia (2007) az emberi kapcsolatok sokszínűségét boncolgatta: „EGYÜTT-LÉT: A kapcsolatok természetrajza” címmel.
A kiemelkedően sikeres IV. Létkérdés Konferencia (2008) témája az utolsó „sorskérdés”: A HALÁL volt, az ötödik (2009) konferencia pedig időszerűen „Válságaink”-ról szólt. A VI. Létkérdés Konferencia (2010), melynek címe: „Vallás – Háború vagy béke” volt, a vallásokkal kapcsolatba hozható erőszak kérdéskörével, valamint a vallások egymással való viszonyával foglalkozott. Egy éves szünet után 2012-ben az „Egészség pillérei”-vel tért vissza a konferencia. Ebben az évben a szokásos előadások mellett egészségbazár és egészségügyi tanácsadások is helyet kaptak a rendezvény keretei között. A 2013 évben a fő hangsúly az önmegvalósításon volt. A konferencia „A meditáció művészete – Út a tudatos élethez” címet viselte. Témái széles spektrumban mozogtak, melyek között a test az elme, a lélek, a táplálkozás, a jóga, sőt még a zene is helyet kapott. Az eseményt hagyományteremtő módon egy mantrameditációs kírtana-jóga koncert zárta, mely osztatlan sikert aratott. 2014-ben „Dharma – „Mért legyek én tisztességes?” címmel a mai társadalom legélesebb, talán a leginkább húsba-vágó kérdését boncolgatták az előadók, amelyet a konferencia címében szereplő, József Attila Két hexameteréből kölcsönzött verssora is feszeget: megéri-e a mai világban erkölcsösnek lenni és helyesen cselekedni? 2015-ben a környezetvédelemről, fenntarthatóságról, a természet-közeli életmódról szólt a konferencia, amelynek: „Megsebzett Föld – „A gyógyító te magad légy!” címet adták a szervezők. 2016-ban a konferencia az oktatásról szólt, és a „GURUSZEREPBEN – Van tanulás példa nélkül?” címet kapta. A tavalyi évben pedig a Szegény gazdagok – gazdag szegények? címet viselő konferencián arra a kérdésre kerestek választ az előadók, hogy vajon minden korban és minden társadalomban ugyanazt jelenti-e „szegénynek”, vagy „gazdagnak” lenni? A XIII. Létkérdés Konferencia a védikus szentírásokat tárgyalta a gudíja vaisnava hagyomány fényében, a 2019-ben pedig a Bhagavad-gítát vizsgálták különböző szempontokból az előadók. 2021-ben a XV. Létkérdés Konferencia a „Bhagavad-gítá – A megoldások könyve” címet viselte, ahol az előadók a szentírás gyakorlati alkalmazhatóságát elemezték. A következő évben, 2022-ben, a „A tisztelet a jók jutalma?” kérdés köré szerveződött a konferencia, míg 2023-ban a „Védikus világkép” volt a központi téma, amely a védikus tudás univerzumértelmezését állította fókuszba.